PETELEI ISTVÁN
(1852-1910)

Furcsán vagyunk Peteleivel: akinek valami kis köze van irodalmunkhoz, akkor is tudja, hogy a legelsők sorában van a helye, hogy világirodalmi méretekkel mérve is a századforduló legnagyobb elbeszélői közé tartozik, ha történetesen alig olvasott tőle egy-két novellát, sőt talán még akkor is, ha nem olvasott tőle semmit. Ugyanakkor az olvasó nagyközönség, az irodalom címzettje manapság már a nevét sem ismeri, holott Peteleinek mindiglen fontosabb volt az olvasó, mint az irodalmi szakember.

«Ne ítéljetek úgy felõlem, az mint hallom,

hanem tartsatok igaz magyarnak.»

(Teleki Mihály levelébõl.)

Arcképeit idézem fel emlékezetemben, amelyeket kortárs képzõmûvészek készítettek róla, fellapozom az írásba foglalt arcképeket, melyeket az egykorúak levelei és az emlékírók örökítettek meg, s végül személyes megnyilatkozásait, a tizenhetedik századi Magyarországban páratlanul álló nagy levelezését: az önarcképet. A vonások milyen változatossága és micsoda ellentétek!

A városközpont és környékének jelentõs épületeit és mûemlékeit tekintjük meg. Utunkat a Kultúrpalotánál kezdjük el, majd a Gyõzelem tér, Rózsák tere, a Vár környékének megtekintése után a Bolyai tér és utca érintésével visszatérünk kiindulási helyünkre.

 Kultúrpalota vagy Közmûvelõdési Ház

(Gyõzelem tér 1. sz.)

1911-1913 között épült, dr. Bernády György polgármester idejében, Komor Marcell és Jakab Dezsõ építészek tervei alapján, szecessziós stílusban.

A Maros felső völgye Marosvásárhely és Maroshévíz között inkább a bakancsos turisták számára vonzó terület, hiszen autóval csak a főúton lehet jól közlekedni, szállodák, vendéglők pedig alig-alig találhatóak. Látványosság ugyan akad bőven, a legtöbb azonban még fejleszthető állapotban.
Kiemelkedő nevezetességű helyszín is van ezen az úton, bár nem tartozott a történelmi Erdély fő útvonalai közé. Természeti szépsége lenyűgöző.
Marosvásárhelytől elindulva Árpád-kori templomok, kastélyok, kúriák s a népi építészet szemet gyönyörködtető házai fogadnak, de újabban modern villák, panziók is sorakoznak a völgyben.

Marosvásárhely Erdély középsõ részén fekszik, festõi földrajzi környezetben. Átszeli a Maros folyó, s tölgy és bükk erdõkkel borított dombok veszik körül. Vásárhelynek ma 160. 000 lakósa van, magyarok és románok, kisebb számban pedig cigányok, németek és zsidók. A város a vidék kulturális és ipari központja, a megye adminisztratív székhelye. Írásos történelme több mint 6 évszázaddal ezelõtt kezdõdik. Építészeti szempontból - anélkül, hogy egy tipikus középkori városnak lenne nevezhetõ - jó néhány említésre méltó régi épülete van.