Az Isten Nevének segitségül hivásával.

Én idősb Gróf Széki Teleki Sámuel, első Sándornak fia, a nagy emlékezetű első Teleki Mihálynak utolsó unokája, minekutánna az életnek és halálnak Ura, az én kedves hites Társamat, szelid szívű Gróf Iktári Bethlen Susánnámat, egész életében példa nélkül való békességes tűréssel szenvedett sok terhes nyavalyái után, ez előtt három esztendőkkel, a halál által tőllem el-szakasztotta, és engemet sok viszontagságokkal folyt világi életemnek estvéjén gyászos özvegységre juttatott, azután pedig tizen-egy hónapokkal, nagy reménységű, jó szívű, szép tudományú és már 24 esztendőket bé-töltött nagyobb Fiamatis, Domokost, a kiben vénségemnek istápját reménlem vala, mellőlem el-vette; meg gondolván hátra levő szomorű napjaimnak bizonytalan végét, és óránként ehez közelíttésemet, azon Mutua Fassiohoz és Testamentaria Dispositiohoz képest, melyet boldogult kedves Feleségemmel együtt köz-akarattal Bácsben 1789. esztendőben, Juniusnak 18. napján tettünk, kívánom, míg időm vagyon, ép elmével és egésséges testtel Házamat holton utánra el-rendelni, és utolsó-akaratomat a következendőkben meghatározni:

[…] Ifjúságomtól fogva nagy kölcséggel, szorgalmatossággal és fárattsággal szerzett, és ezután is, amíg élek, Isten segedelmével szerzendő Könyveimet, ezekhez kötvén, boldogult Kedves Feleségemnek Magyar Könyv-gyűjteményét is, maga kívánsága és rendelése szerint, Mineralogica Colectiommal, hagom, és legálom, mint Házom és Familiámbeli-örökös-Fidei-Comissumot, Maradékimnak és Succesoraimnak gondviselések és jótállások alatt, a Tudományoknak Nemzetemben ’s Hazámban elő-mozdításokra; kötelességekben tévén Maradéimnak és Succesoraimnak: hogy azokat, és azoknak editioit, szám és catalogusok szerint, nevezett M.Vásárhelyi Házamnál a végre készitett Épületben, az én Nevem alatt tarcsák, jó gondviseléssel conserválják, azokból soha egyet is el-ne idegenittsenek, el-ne adjanak, azokat egymás közöttis el-ne osszák. Hanem e végre:

1mo Maradékim közül mindenkor praeferenter az öregebbik fiú, aki ha arra alkalmatos nem lenne, annak Tutora és Curatora, vagy az utána aetassára nézve következő fiú, légyen ezen Fidei Comissumnak Conservatora és Gondviselője; a fiú ágnak defectussával pedig, (melytől az Isten őrizzen!) az Erdélyi Reformatum Fő Consistorium, Teleki fiú ág Familiámnak megyezésével, válaszszon mindenkor, elsőben is léány ágon lévő fiú maradékim közül, ezeknek is pedig defectussokkal, (melytől az Isten őrizzen!) a Teleki fiú ágban élő atyámfiai közül, akit arra legalkalmasabbnak s érdemesebbnek ítél, és rendeljen ezen Fidei Comissumnak Administratort és Curatort, számadásnak, és jótállásnak terhe, és a maga Superinspectioja alatt.
2do Az, a kire ezen Rendelésem szerint száll a Fidei-Comissariusság, bírja mindenkor, és használja, a megnevezett M.Wásárhelyi egész Házamat, kerteivel együtt, oly kötelességgel: hogy tartozzék minden Épületeket, Szobákat és Kerteket, a Bibliothecával együtt ép Statusban conservalni, úgy pedig, hogy ha azokban gondviseletlensége vagy fösvénysége miatt valami kár és deterioratio esnék, azt tartozzék, és Maradékai –is tartozzanak magok kölcségekkel resarcialni, reparalni és redintegralni.

3tio Annak, a ki felyebb írt Rendelésem szerint következik, vagy választatik Curatornak, legyen jussa és kötelessége a Fidei Comissumnak Statussára mellősleg vigyázni, az Épületeket, és Könyveket meg visgálni, és minden Esztendőben egyszer Caniculanak idein, a Supremum Reformatum Consistoriumtól ki-rendelendő két érdemes Professioroknak, mint Tanubizonyságoknak jelenlétekben, a Catalogusok és editiok szerint számba venni.

4to Minden héten három napokonn, dél előtt, és dél után, három-három óráig nyitva legyen a Bibliotheca, és Olvasó-Szoba az Olvasóknak: a Bibliothecariusnak jelen létében.

5to Az olvasásra ki-kért Könyvek, a Bibliotheca Catalogussában ki-nyomtatott Törvények szerint, Recepisse mellett adattassanak-ki, és az Olvasó-Szobában, azon Törvények szerint használtassanak, ott jó securitas alatt tartassanak, és ismét minden hiba és kár nélkül reponaltassanak a Bibliothecarius által, onnét pedig egy Könyvetis ki-adni, vagy ki-kivinni, soha senkinekis szabad ne legyen, az én tőllem származott két ágonn levő fiú Succesoraimon kívül, akiknek tudniillik meg-engedtetik, hogy a szükséges Könyveket, bizonyos időig, Recepisse mellett, erga restitutionem, magok Házakhoz is el-vihessék, de másoknak ki-ne-adják, hanem hiba nélkül reponáltassák. Minden ember pedig, személy válogatás nélkül, a ki-adott Törvényekhez tarcsa magát, és az olvasásra ki-vett Könyvekért jótállani, és az elkárosodottakért, hasonló Könyvet, ugyan azon editioból tartozik venni a Bibliothecanak redintegratojára.

6to A’ Fidei Comissumnak Curatora tarcson szüntelen egy biztos és jó Bibliothecariust, a ki Tudományára, erkölcsire, és hűségire nézve, azon kötelességre alkalmatos légyen, és hittelis obligalja magát, a töllem ki-adott Törvények szerint, a réá bizott Bibliothecanak, maga integritássában Conservatiojára és gondviselésére. Ennek pedig Szabad-Szállása legyen a Bibliotheca és Olvasó-Szoba között, avégre rendelt szobákban, esztendőnként háromszázhatva magyar forint, negyven veder bor, negyven véka búza, és hat öl tűzifa fizetéssel; minthogy pedig ezen kötelességre alkalmatosnak ösmérem, Ocsovszki Pál Uramot, a ki most a Fiam mellett vagyon, mint Igazgató, szándékozom arra obligálni, mihelyt a Könyveimet rendbe ki-rakathatom: hogy ha azért kedve leszen hozzá, holtom utánis, nyugott szívvel reá bízom Bibliothecamat. A’ Biblithecarius mellé fogadjon, és tarcson a Curator mindenkor, egy hiteles Scriptortis, a ki a szükséges írásokban, s a Bibliothécának jó rendbetartásában, segítségül legyen, száznegyven Magyarforint fizetéssel; és egy hív Szolgát, a Bibliothekának s Olvasó-szobának takarittására, a Könyveknek tisztogatásokra, s helybe-rakásokra, száz Magyarforint fizetéssel; mindeniket a hívségre, s maga Kötelességire meg is esketvén.

7mo Ezen personalis-Statusnak fizetését angarianként, vagy hónaponként fogyatkozás nélkül adja-ki a Fidei Comissarius; mely végre, pro stabili fundo rendelem és legálom, a Fidei Comissumhoz kötve, M.Wásárhelyen a Piaczon egymás mellett lévő két Házaimat, a rajtok fekvő Épületekkel s minden Beneficiumaival, jövedelmeivel együtt: melyek közzül az egyiket Néhai Patrityevith Horváth Boldisár Úrtól, azon Vajda Szent Iványi portiommal cseréltem, melyet néhai Édes Atyém, mint maga Acquisitumát nekem legált volt, és még ezer M. forint Superadditiovalis pótoltam, annak utána      megis építettem; a másikot pedig a Várostól Néhai Édes Anyám jussán, Litis intermedio revindicaltam s meg vásároltam. Szándékozomis Isten segedelmivel ezen két Fundoskra egy nagy Vendég-fogadót, ujj fundamentumra, Két Contignatiora épitteni; melyet, ha életemben meg nem építhetnék: hagyok és legálok annak meg építésire Tizen-Két –Ezer Magyar forintokat az Herczeg eszterházinál lévő Capitalisomból: oly véggel és rendeléssel: hogy ezen Vendég-fogadónak jövedelmiből fizesse a Fidei Comissarius a Bibliothékának personalis-statussát, és a mi fizetésektől, a vendég-fogadónak szükséges Conservatiojára tejendő költségektől megmarad, Esztendőnként fordittsa Könyves Gyűjteményemnek tökélletesittésére, és hasznos ujj Könyvekkel szaporittására. Abban A Casusban pedig, ha a Vendég-fogadó tűz vagy egyéb szerencsétlenség által deterioráltatnék, tartozzék a Fidei Comissarius azt maga költségivelis helyre-állitani, és az alattis a Bibliotheca personaléját a maga erszényiből fogyatkozás nélkül fizetni; annakutánna a maga költségeit a Vendég-fogadónak jövedelmiből ki-foghatván. Kérem erre nézveis az Erdélyi Reformatum Fő Consistoriumot: legyen különös gondja, hogy ezen Rendelésem tellyesittessék, és e szerint, az egész Publicumra tartozó hasznos Institutumom fenn állhasson.

[…] Leveleim regestraltatván, arra alkalmatos, hiteles és biztos ember által, conservaltassanak jó Securitas alatt M.Wásárhelyi Házamnál jó záros Boltban, és a Leveles Ládák kolcsai álljanak a Plenipotentiariusnál, a Ládák is ennek pecséttye alatt, sub onere responsabilitatis. A Jószágaimban Praefectusomnál, és Tiszteimnél lévő Leveleimis hasonlóképpen regestraltassanak, és a Tiszteknek számadások alatt, jó securitassal conservaltassanak. […] A ki Gyermekeim és Succesoraim közzül, most vagy jövendőben, felyebb írt Hagyományaimat, Rendeléseimet bontogatná, vagy bontogatni kívánná, semminémű Ingó és Ingatlan keresményemben ne részesüljön, ne succedaljon. Míg pedig az Isten éngemet éltet, fennhagyom, és fenn tartom továbrais magamnak keresményeimből a Szabados Dispositiót. Melynek nagyobb bizonyságára ezen Testamentaria Dispositiomat tulajdon szokott pecsétemmel és subscriptiommalis megerősittem, és három Exemplarokban hagyom, író Ládámban Leveleim között, és a ki nevezett két Curator Uraknál, az alább Neveket le irt, a végre kért Tanúbizonyságok előtt. N.Várad-Olasziban, 10dik Octobris 1800 Esztendőben.

G. Teleki Samuel